…Aki engem látott, látta az Atyát…Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki énbennem lakik, Ő cselekszi e dolgokat. (JÁNOS 14,9. 10.)

A földet a mai napig irányító törvények közül sok akkor lépett életbe, amikor Ádám bűnbeesett és az átok rátelepedett a földre. Mivel az emberek ezt nem értik, Istent vádolják azzal, hogy baleseteket, betegségeket, szeretteik halálát, pusztító viharokat, katasztrófákat, földrengéseket, árvizeket, stb. okoz. Még a biztosítási szakmai nyelv is ‘istencsapás’-nak nevezi ezeket. De nem Isten cselekedetei ezek! Az ördög cselekedetei!
Jézus azért lépett túl a természeti törvényeken, hogy megáldja az embereket. A Bibliában nincs arra példa, hogy Jézus viharokkal sújtotta volna az embereket. Ellenkezőleg. Azt látjuk, hogy lecsendesítette a viharokat. Így hát nem Isten volt az, aki küldte a viharokat. Jézus nem dorgálta volna meg, ha Isten küldi! Viszont azokat, amiket az ördög idézett elő, bizony megdorgálta!
Amikor Jézust látod munkálkodni, akkor Istent látod munkálkodni. Az a kép, amit Jézus adott az Atyáról, és az a kijelentése: “…aki engem látott, látta az Atyát…” (Ján. 14,9), lehetetlenné teszi, hogy elfogadjuk azt a tanítást, miszerint a betegségek és a testi bajok Istentől vannak. Isten tulajdon természete cáfolja az ilyen elképzelést!
Megvallás: Isten szeretet. Én pedig nem vádolom a szeretetet azzal, amit az ördög tesz. Én Jézusra nézek és látom miként munkálkodik a szeretet.

Azért, miképpen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és a hozzánk való szeretetben, úgy ebben a kegyelemben is bővölködjetek. (2Korinthus 8,7)

Hogyan adsz az Úrnak?
Nem nagyon törődsz a dologgal, beledobsz egy kis pénzt az adományos ládába? Vagy úgy fizeted a tizedet a hónap elején, ahogy a számláidat szoktad?
El kell gondolkodnod ezen, mert Isten nagyon is foglalkozik azzal, hogy miként adsz. Mélyen érinti az, hogy miként adakoznak az emberek. Nem fogad el bármilyen kacatot csak azért, mert te oda akarod adni.
Malakiás könyvében például azt olvassuk, hogy Isten visszautasította Izrael adományait. A vak, sánta, béna állataikat hozták ugyanis Neki, amikkel már amúgy sem tudtak volna mit kezdeni – és Isten azt mondta, ez sérti Őt. Azt mondta nekik: „Nem tiszteltek engem, ezért nem fogadom el az áldozatotokat.”
Ilyen Malakiás óta is előfordult. Sokan egyáltalán nem tisztelik meg Istent az adományukkal. Az emberek azt várják, hogy a prédikátor a fejüket csapkodja, amíg olyan bűntudatuk nem lesz, hogy úgy érzik, elő kell venniük a pénztárcájukat, és adniuk kell valamit.
Szeretném, ha tudnád, hogy ez sérti Istent. Az Úr nyíltan szólt az egyik barátomnak erről. Olyan nagy hatással volt rám, amit Isten mondott, hogy szóról szóra lejegyeztem.
„Megszomorít, ahogy a Gyülekezet adományt gyűjt. Azt mondtam, hogy imádjatok engem. Ne vegyetek el az emberektől, hanem hagyjátok, hogy elhozzák az ajándékaikat, és imádjanak engem. Akkor meg fogják látni az adakozásuk gyümölcsét.”
Ha azt akarjuk, hogy az adományunk Isten tetszésére legyen, azt kell tennünk, amit Pál apostol mondott erről a 2Korinthus 8,7-ben. Meg kell tanulunk „kitűnni az adakozás kegyelmében”. Nem szabad többé nemtörődömnek lennünk, hanem meg kell tanulnunk hittel és tiszteletteljes imádattal adni.
Legközelebb, amikor lehetőséged nyílik adakozni, ne félvállról dobd be az adományodat a dobozba. Vedd komolyan a dolgot. Határozd el, hogy engedelmeskedsz Istennek. Dicsérd Őt a pénzeddel, és légy hálás! Isten nem csupán elfogadja az adományodat, de meg is nyitja az egek csatornáját számodra!
Igei olvasmány: Malakiás 1,1-14

Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki az elhunytnak nőtestvére, Márta: Uram immár szaga van hiszen negyednapos. (Ján. 11,39) 
 
Isten szabad akaratot adott nekünk, és ezt nem hágja át bármennyire fáj is Neki, hogy megakadályozzuk Őt , hogy elárasszon az áldásaival.
Amikor Isten szól hozzánk és megkér, hogy tegyünk meg valamit, azt mindig azért teszi, hogy megáldhasson. Ha hajlandók és engedelmesek lesztek a föld javaival éltek.
Sajnos sokszor tettük mi is azt, amit Márta a fenti Igében. Mikor Jézus szólt neki, ő kifogással válaszolt, hogy miért nem jó ötlet azt megtenni.
A legtöbbször amíg mi nem tesszük meg azt amit mi meg tudunk tenni, addig Isten sem fogja megtenni amit csak Ő tudna. Ha az Úr azt mondja, hogy dobd ki a hálót fogásra, akkor nem számít, ha te egész éjjel halásztál és nem fogtál semmit. Az Ő szavára hatalmas fogás lesz.
Csak tegyük amit mond, és felejtsük el a kifogásokat, vegyük birtokba az áldásainkat! :-)